Gyakran ismételt kérdések
Hogyan működik a klíma?
A helyiség klimatizálásánál arról van szó, hogy a klímák energiát szállítanak egyik helyről a másikra, és ott leadják. Ha egy klímaberendezés hűt, akkor a helyiség levegőjéből hőt von ki, az úgynevezett párátlanítón és a hűtőkörön át kifelé továbbítja, és leadja.
Hűtő üzemmód
Egy kompresszor beszívja a gázhalmazállapotú hűtőközeget, és addig sűríti, amíg a hőmérséklet erősen megemelkedik.
A most forró, azonban még mindig gázhalmazállapotú hűtőközeget a továbbiakban a kompresszor az úgynevezett cseppfolyósítóhoz vagy másképpen kondenzátorhoz szivattyúzza tovább. A hűtőközeget ventilátor hűti le a külső levegő segítségével, amely így le tud csapódni, és újra folyékony halmazállapotúvá válhat.
A folyékony hűtőközeg továbbra is nagy nyomás alatt áll, az expanziós szelepen keresztül kerül visszavezetésre a (beltéri készülékben levő) elpárologtatóba.
A helyiség meleg levegőjét a készülék ventilátor segítségével beszívja, az elpárologtatón keresztülfújja, és az ezután lehűtött levegőt (= azt a levegőt, amelyből a hőt elvonta) ismét leadja a helyiségben. Itt történik a tulajdonképpeni “hidegelőállítás” – vagy inkább “hőelvonás”. A folyékony hűtőközeg elpárolog, ekkor az ehhez szükséges energiát (hőt) a helyiség meleg levegőjéből vonja el.
Az elpárolgott, és így újra gázhalmazállapotú hűtőközeg a hűtőkörben tovább vándorol a kompresszorhoz, ahol az újra összesűríti.
Fűtő üzemmód
A fűtő üzemmódban a hűtőkör megfordul; ekkor a készülék a külső levegőtől vonja el a hőt, és azt adja le újra a helyiségbe a beltéri készüléken.
Lehet-e klímával fűteni?
Tévhit, hogy a klímaberendezés csak hűtésre szolgálhat. Már megjelentek a piacon azok a berendezések, amelyek -5 fokos külső hőmérséklet alatt is képesek fűteni a belső teret. Ezek az inverteres berendezések csak árammal működnek, nincs szükség gázra, vagy más fűtőanyagra. Ha télen csak klímával szeretnénk fűteni, akkor érdemesebb nagyobb teljesítményű berendezést választani. Természetesen segítünk ebben is!
Mi a hatásfok?
A hatásfok közvetlen összehasonlító érték a felhasznált elektromos teljesítmény és
a kapott fűtőteljesítmény/hűtőteljesítmény között.
Mi a kompresszor?
A kompresszor (sűrítő) egy alkotóelem, amely gázok sűrítésére szolgál.
Mi a szezonális hatásfok?
A szezonális hatásfok közvetlen összehasonlító érték a felhasznált elektromos teljesítmény és a kapott fűtőteljesítmény/hűtőteljesítmény között egy évre értelmezve.
Mi az a hőszivattyú?
A levegő-levegős hőszivattyú a kimeneti energia 75%-át megújuló
forrásból kapja: a környező levegőből, amely megújuló és
kifogyhatatlan. Természetesen a hőszivattyúk elektromos áramot is
használnak a rendszer működtetéséhez, de ez az energia is létrehozható
megújuló forrásokból (nap-, szél- és vízenergia, biomassza-energia). A
hőszivattyú hatékonyágát fűtés esetén SCOP-értékkel (Seasonal
Coefficient Of Performance (Szezonális teljesítmény mutató)), hűtés
esetén SEER-értékkel (Seasonal Energy Efficiency Ratio (Szezonális
energiahatékonysági mutató)) mérjük.
Mennyire fontos a klíma karbantartása?
Rendkívül fontos, mert meghosszabbítja a klíma élettartamát, megőrzi a hatékonyságot és teljesítményt, illetve a karbantartás során végzett tisztítással kikerülnek a kórokozók a rendszerből. Fontos, hogy a karbantartást mindig szakemberrel végeztessük el!
Az gyakoriság függ a készülék típusától: ha csak hűtő klímáról van szó, akkor évente egyszer kell karbantartást végezni, ha hűtő-fűtő klímáról, akkor viszont évente kétszer javasolt elvégezni a műveleteket!
Mikor érdemes a klíma telepítését elvégezni?
Ha már az építkezés előtt tudjuk, hogy klímát szeretnénk beszereltetni, akkor már lehet úgy tervezni, hogy a klímatelepítés előmunkái elkészüljenek. Természetesen utólag is be lehet építeni a klímát, de itt már meg kell bontani a felületet – ez kisebb kellemetlenséggel járhat, de a beszerelés után gyakorlatilag nem lehet észrevenni az utólagosságot.
Mi az az energiaosztály?
Egy nemzetközi megállapodáson alapú skála, amely az eszközök energiafelhasználási hatékonyságát mutatja meg. A legjobb energiafelhasználású készülék “A” osztályba került, a kicsit rosszabb a “B” osztályba, és így tovább egészen a “G” energiaosztályig. Minél inkább az “A”-hoz közelít a klíma, annál jobb hatásfokú, vagyis a hűtéshez vagy a fűtéshez kevesebb áramot vesz fel. Az energiaosztály meghatározását minden klímán kötelezően feltüntetik!
Inverteres vagy On/Off klímát válasszak?
Az inverteres klímaberendezés energiatakarékosabb, kevésbé zajos, hűt és fűt is, és megszünteti a nagyobb hőmérsékletingadozást, viszont drágább, mint az On/Off készülékek.
Ma az a Inverter technológia?
Az inverteres technológiája igazi innováció a klímaszabályozás
területén. Az alapelve egyszerű: inverterek állítják be az adott
körülményekhez szükséges teljesítmény nagyságát – se többet, sem
pedig kevesebbet! Ez a technológia az alábbi két konkrét előnyt
nyújtja a Te számodra:
Komfort: Az inverter a komfortszint fokozásával többszörösen
megéri az árát. Az inverterrel rendelkező légkondicionáló folyamatosan
a helyiség hőmérsékletéhez igazítja a hűtési és fűtési teljesítményt,
növelve ezáltal a komfortszintet. Az inverter lerövidíti a rendszer
felfutási idejét, így a kívánt hőmérséklet gyorsabban elérhető. Amint
a klímas a kívánt hőmérsékletet elérte, az inverter biztosítja annak
folyamatos fenntartását.
Energiahatékonyság: Mivel az inverter figyeli és
figyelembe veszi a külső hőmérsékletet, az energiafogyasztás 30%-kal
csökken a hagyományos ki/be kapcsolós (nem inverteres)
rendszerekhez képest!
Mennyi egy klímaberendezés élettartama?
A jó minőségű, neves klímagyártók termékei szakszerű beépítés, és rendszeres karbantartás esetén 15-20 éven keresztül biztosan kiszolgálják a hűtési igényeket. Névtelen gyártótól nem érdemes klímát venni, mert a berendezések átlagosan 2-3 év alatt teljesen tönkremennek, karbantartás esetén is!
Milyen az új energiahatékonysági címke?
Szezonális hatékonyság: Új energiahatékonysági címke
2013 januárjától a légkondicionáló rendszerekkel kapcsolatos energetikai adatok számítására az EU-ban eddig általános EER és COP helyett a szezonális hatékonyságon alapuló SEER és SCOP szabványt alkalmazzák. Az energiával kapcsolatos eszközökre vonatkozó (rövidítve ErP) irányelv módosításai pontosabb tájékoztatást fognak adni a fogyasztóknak a 12 kW-nál kisebb névleges teljesítményű légkondicionáló és hőszivattyúsrendszerek valós hatékonyságáról. Az új szabványt 2013. január 1-je és 2019. január 1-je között fokozatosan kell bevezetni az egyes termékkategóriákra, az alábbi ütemterv szerint:
2013. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D, E, F és G.
2015. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D, E és F.
2017. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C, D és E.
2019. január 1.: A+++, A++, A+, A, B, C és D.
Szezonális energiahatékonysági tényező (SEER) – Ez az érték a berendezés teljes
energiahatékonysági tényezője, amely a teljes hűtési szezonra vonatkozik. A tényező
kiszámításához az éves hűtési igényt el kell osztani a hűtésre felhasznált éves
áramfogyasztással.
Szezonális teljesítmény együttható (SCOP) – Ez az érték a berendezés teljes teljesítmény
együtthatója a teljes fűtési szezonra vonatkozóan (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési
szezonra vonatkozik). A tényező kiszámításához az éves referencia fűtési igényt el kell
osztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.
Mi az a split klíma?
A split klíma egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A legelterjedtebb légkondicionáló berendezés.
A leggyakoribb előítéletek a klímaberendezésekkel szemben…
A klímaberendezések megbetegítenek…
Világos, hogy aki egész nap egy 17° C-ra beállított klímaberendezéssel fúvatja magára a levegőt, adott esetben meghűlhet. Ezért már a berendezés megtervezésekor figyelnek a helyes teljesítményméretre és az optimális felszerelési helyre, hogy elkerülhető legyen a huzat azokon a helyeken, ahol emberek tartózkodnak. A berendezés megfelelő beállítása és használata ugyancsak fontos tényező annak érdekében, hogy egy klímaberendezés valamennyi előnyét ki lehessen használni. A beállított hőmérséklet legalább 7° C-al legyen a külső hőmérséklet alatt. A jó közérzetet biztosító klímát nem egyedül a levegő hűtésével érik el, hanem azt nagyon erősen meghatározza a benti levegő párátlanítása is. A lamellákat lehetőleg úgy kell beszabályozni, hogy közvetlenül senkire ne áramoljon levegő, ill. akkor érnek el optimális eredményt, ha a kiáramló hűvös levegő kifúvása lehetőleg a mennyezet mentén történik.
A klímaberendezések baktériumokat szórnak…
A modern klímaberendezések, kiváló szűrőrendszerekkel és speciális öntisztító funkcióval felszereltek, így a baktériumoknak és csíráknak esélyük sincs megtelepedni a készülékekben.
A beszívott levegő tisztítása több lépésben történik, a készülékekbe modelltől függően különböző szűrőket szereltek be. A teljes hőcserélőt lefedő, durva műanyagszűrők, valamint a villamos működésű szűrők kollektorai egyszerűen szappanos vízzel tisztíthatók. Az öntisztító funkciót speciálisan abból a célból fejlesztették ki, hogy elkerüljék a készülék belsejében a túl nagy nedvesség miatti penészképződést. Belső ventilátor gondoskodik a hőcserélő teljes kiszárításáról, és így elveszi a baktériumoktól az életteret.
A klímaberendezések hangosak…
Lehetséges, hogy a piacon sok olyan klíma kapható, amely hangos, és ezért nagyon zavaró. A modern klímaberendezések fejlesztésénél a legnagyobb súlyt a működés alatti legkisebb zajokra fektetik.
A klímaberendezések sok áramot fogyasztanak…
Az inverteres klímaberendezések egyáltalán nem fogyasztanak sok áramot, mivel a készülékeket hőszivattyúként tervezték meg, és valamennyit áramtakarékos inverterrel szerelték fel. A nagy előny? Az inverterek pontosan a mindenkori szükségletnek megfelelően szabályozzák az áramellátást, csak annyi energiát termelnek, amennyi ténylegesen szükséges, és így nem pazarolnak áramot.
Példa:
Egy Super Daisekai 2,5 kW teljesítménnyel 5,12 EER (energiahatékonysági hányados) hatásfokot ér el! Ez azt jelenti, hogy 2,5 kW leadott hűtőteljesítmény mellett 500 watt (= 5 villanykörte) alatti elektromos teljesítmény szükséges.
